Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el. Tőkés László bevezetőjében kemény szavakkal ítélte el a romániai visszarendeződést, az egész országra kiterjedő intoleranciát, idegengyűlöletet, kisebbség-, illetve magyarellenességet és az antiszemitizmust. Az RMDSZ közösséget vállal a román ellenzékkel, " a románsággal együtt kívánja kivívni emberi, polgári és nemzetiségi jogait." Javaslatot tett a román nemzet és a romániai magyarság képviselőiből álló kerekasztal-konferenciára. A romániai magyarság a belső autonómiát meghirdető kolozsvári nyilatkozat valóra váltásával találja meg a kivezető utat a jelenlegi válságból. Domokos Géza, megerősítve, hogy visszavonul, elnöki felszólalásában rámutatott arra, hogy "nem lehetünk szabadok", ha a román nemzet diktatúrában él. A szövetségre leselkedő csapdákat a kifáradásban, a lemondásban, a beletörődésben és a valóságtól elszakadásban jelölte meg. Súlyos gond az RMDSZ vezetésében a személyeskedés, a szervezet gyenge pontja a gazdasági tevékenység. Sütő András betegsége miatt levéllel fordult a kongresszushoz. Ebben arra szólított fel mindenkit, hogy szabaduljon meg félelmeitől, ne tartson az egységért folytatott küzdelemtől. Kidolgozatlan a szövetség stratégiai programja. Helytelen Tőkés Lászlót voluntarizmussal vádolni. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a nemzetközi dokumentumok szellemében viszonyul a kisebbségekhez, jogaik szavatolásához, mert ez nem irányul Románia szuverenitása ellen. Coposuhoz hasonló hangnemben beszélt a kongresszuson megjelent több román politikus is: Gheorghe Fulga, Brassó megye prefektusa, Vintila Bratianu, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke, Stelian Tanase a Polgári Szövetség nevében. Felszólaltak a szomszédos országok magyar szervezeteinek képviselői is, így Bálint Antal /Zenta, VMDK/, Kovács Miklós /KMKSZ/, Duray Miklós /Együttélés/. Entz Géza elmondta, hogy a magyar kormány szerint csak az új politikai mozgástérben létrejött magyar érdekvédelmi szervezetek hivatottak arra, hogy a határokon túli nemzetrészek legitim képviselői legyenek. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Pesti Hírlap, Népszabadság, Új Magyarország, jan. 16./ /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17. - Kodolányi Gyula beszéde: Új Magyarország, jan. 19. - Sütő András levele: Új Ezred (Kolozsvár), jan. 15., Tőkés László beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Domokos Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Szőcs Géza beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22., Tokay György beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22./
1996. június 23.
Jún. 21-23-a között Gyulafehérvár és Nagyenyed volt a házigazdája a IV: Román-Magyar Polgárfórumnak. A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság, valamint a gyulafehérvári és nagyenyedi filiálék szervezte találkozó fő támogatói a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, a budapesti Nyitott Társadalom Alapítvány, továbbá a két város polgármesterei. A témakör: Történelmi megbékéléssel Európába. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus, Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ügyvezető titkára, Gheorghe Fulga elnöki tanácsos pedig Iliescu elnök üdvözletét tolmácsolta, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter üzenetét Alföldi Jenő nagykövetségi első tanácsos olvasta fel. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a jövőben tovább kívánják erősíteni azt, hogy az "egyszerű emberek" tudatosan vegyenek részt a két nép barátságát szolgáló közéleti munkában. Ugyanakkor szorgalmazni fogják az államközi polgári kapcsolatokra vonatkozó új törvények meghozatalát, mert egy még érvényes 1924-es törvény alapján a határokon átnyúló polgári szervezetek törvényes működéséhez kormányengedély szükséges. /C. Kiss Ilona: Együtt Európába - volt a jelszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2001. február 14.
Ristea Priboi RTDP-képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a 89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté irattárát tanulmányozó bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács febr. 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ A Legfelsőbb Védelmi Tanács kinevezte a STS (Serviciul de Telecomunicatii Speciale) élére Tudor Tanaset, a volt Securitate külügyi hírszolgálatának (DIE) tisztjét - írta az Adevarul. Tudor Tanase generális ranggal, tartalékos tiszt. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), febr. 14. - 29. sz./
2001. április 21.
Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2002. április 12.
Nemkívánatosnak minősülnek a NATO számára azok a személyek, akiknek valamilyen közük volt az egykori román titkosszolgálathoz, a Szekuritátéhoz, a román hatóságok ezért valamennyi olyan személy ellenőrzésére készülnek, akiknek valamilyen formában a NATO titkosított adattárához lesz közük. Arra nem derült fény, hogy a NATO saját összeállítású feketelistát bocsátott volna a román hatóságok rendelkezésére, vagy az illetékes szervek feladata kiszűrni a nemkívánatos egyéneket. Mihnea Motoc külügyi államtitkár a sajtónak adott nyilatkozata szerint eddig 2000?3000 személyt ellenőriztek, de ennek ötszöröse, hatszorosa vár átvilágításra. A Román Hírszerző Szolgálat és a Román Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetői, Radu Timofte és Gheorghe Fulga azt nyilatkozták, hogy az utóbbi években lényegesen csökkent az egykori szekus-tisztek száma a két hírszerző szolgálat állományában. Az előbbiben "már csak" 15%-ra, az utóbbiban pedig "alig" 20%-ra tehető a múlt rendszerből örökölt aktív szekusok száma. Beismerték ugyanakkor, hogy ezek közül többen vezető funkcióban vannak. /Nem kellenek a NATO-nak a volt szekusok, kémek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. május 10.
Gheorghe Fulga, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója máj. 7. és 9. között Luxemburgba és Belgiumba látogatott, ahol a titkosszolgálatok vezetőivel, a NATO Biztonsági Hivatala politikai ügyek bizottságának és a NATO katonai egységeinek képviselőivel találkozott. A NATO központjában tartott tárgyalások során felvetődött a romániai titkosszolgálat reformja és újraalakítása folyamatának állapota a szövetség speciális alakulataihoz való felzárkózás szempontjából, a Románia és a NATO titkosszolgálatai közötti kapcsolatok, valamint a nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés, a korrupció, a törvénytelen bevándorlás, a tömeggyilkos fegyverek elleni közös harc eredményességének növelése. /SIE-igazgató a NATO-központban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./
2005. április 23.
Basescu elnök kijelentette: „Nem váltom le egyelőre a titkosszolgálatok főnökeit. Sikerült hatékony információkat nyújtaniuk az újságírókat fogva tartó csoportról.” Az Irakban elrabolt román újságírókról van szó. Hozzátette: „A SRI tonnányi súlyos vádakat tartalmazó információkat szerzett, és továbbított Hayssam üzelmeiről – 7 éve már. De az ország vezetői semmibe vették. Tisztázni fogjuk, miért mellőzték a bizonyítékokat.”. Eltelt 14 nap Hayssam letartóztatása óta, az elnöki hivatal ismételgeti: „Hayssamnak kapcsolata van az újságírórablással”. Az ügyészség viszont jelezte, hogy csak gazdasági jellegű bűncselekménnyel vádolják. Bányai Péter úgy látja, hogy Basescu kénytelen ellenfeleit „elkülöníteni”, egyesekkel összefogni a többi ellen folytatott küzdelemben: Basescu fő ellenségének a volt kormánypártot, az SZDP-t tartja, a Szekuritate utódait viszont kíméli e harc sikerének érdekében. A „Szeku utódai” nemcsak a titkosrendőrségek /SRI, a SIE, a katonai hírszerzés stb./, hanem a rendőrség, ügyészség, bíróság kulcsszereplői is. Az SZDP ragaszkodott Ristea Priboihoz és társaihoz. A mostani kormány most léptette elő saját Priboiát: Silvian Ionescut, a Környezetvédelmi Gárda komisszárja lett, ahol a másik szekust, Silinescu tábornokot váltotta fel. Ezek szerint volt Szekuritáté tábornokoknak van beleszólásuk a környezetvédelmi kérdésekbe. Elég a verespataki aranybánya tétjére gondolni. A pártvezéreket a szekusokkal az anyagi érdekek kötik össze. Bányai kifejtette, hogy nem az SZDP jelenti a főveszélyt, hanem a szeku. Ha szétkergetnék őket, összeomlana a maffia állam. Radu Timofte maradt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ főnöke, Gheorghe Fulga pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. – Az RMDSZ nagyon nehezen szállt ki az SZDP hajójából. Az RMDSZ legjobb „SZDP-s barátja” (és üzlettársa) az arab maffiózók legjobb barátja (és üzlettársa) is: Hrebenciuc. Amerika támogatta a SZDP-t, még erősebben Radu Timoftét. Két és fél éve úgy tűnt, hogy a SZDP Nastase-szárnya leváltja Timofte SRI igazgatót, de az amerikai kormány közbelépett. Magas rangú kitüntetéssel jelezte: Timofte marad. Molnár Gusztáv hívta fel a figyelmet arra, hogy Amerika hosszú időn át a posztkommunista pártokra támaszkodott, az antikommunista pártokat nacionalizmusuk miatt megbízhatatlanoknak vélte. Ez változóban van. Az elmúlt években az amerikai külpolitikának köszönhetően erősödött a feszültség Amerika és Európa (EU) között. Amerika érdeke a volt kommunista országok távoltartása a közös Európától. Ezért Amerika számára hasznosabbá váltak az antikommunista, nacionalista pártok. Az amerikaiak számára a „megbízható régi összekötők” jó része volt szekus. Bányai Péter bemutatta a romániai arab maffia erős jelenlétét, titkosszolgálati kapcsolattal is rendelkeznek. A sajtóban elképesztő mennyiségű információ van róluk. 1997-ben jelent meg egy könyv: Szervezett bűnözés – a harmadik világháború. Ebben hosszú fejezet szól az arab maffiáról. A könyv szerint: „Az összes arab maffiózó, Zaher Iskandarani, Omar Hayssam szoros kapcsolatban állt az SZDP vezetőivel, elsősorban Viorel Hrebenciuckal tartották a kapcsolatot, illetve Hrebenciuc tanácsosával, Kemal Kaderrel.” (Hrebenciuc ekkor kormányfőtitkár volt.) Kadera a ’90-es évek közepén elhagyta Romániát, Arafat szoros munkatársa lett. A könyv szerzője Pitulescu rendőr-tábornok, aki 1995–1997 között a román rendőrség főnöke volt. Évekkel ezelőtt házkutatást rendeltek el Hayssamnál. Kiderült: külföldön van, Iliescut kíséri egy fontos körúton. Újabb házkutatás, de román rendőrség akkori főnöke, Dumitru Sorescu leállította az ügyet. A rendőrfőnök fia Oyssam üzleti partnere… Sorescu rendőrfőnök 1989 decemberében verte a tüntetőket, majd a Temesváron meggyilkoltak holttesteinek elégetését szervezte. Nastase embere, a hírhedt szekus Priboi. A brassói munkáslázadás megbosszulása volt a feladata, majd a Szabad Európa Rádió román adása néhány munkatársának megverését, meggyilkolását szervezte. Priboi Hayssam üzleti partnere. /Bányai Péter, politikai elemző: Újabb esély a „Szeku utódainak”? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., folyt.: 23./
2006. július 21.
Lemondott Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Gheorghe Fulga a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ és a Virgil Ardelean, a Belügyminisztérium hírszerzési szolgálatának elnöke, lemondásuk Omar Hayssam eltűnésének következménye, jelentette be július 20-án Adriana Saftoiu elnöki szóvivő azután, hogy Traian Basescu államfő összehívta a titkosszolgálatok vezetőit annak tisztázására, mi történt Hayssam szabadlábra helyezése után. A szíriai üzletembert terrorizmussal vádolják, ő az Irakban tavaly elrabolt újságírók ügyének fő gyanúsítottja. Amikor egészségügyi okok miatt szabadlábra helyezték, egyik szolgálat sem folytatta a megfigyelését. A három vezető lemondását elfogadta az elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint Timoftéék lemondásának már nagyon rég meg kellett volna történnie. „Traian Basescuban már régóta halmozódott az elégedetlenség a három titkosszolgálati vezetővel szemben, gesztusuk szinte bizonyosan az államfő nyomására született. Egyikük sem olyan, hogy önszántából megváljon a tisztségétől” – nyilatkozta a politikus, aki szerint Omar Hayssam eltűnése csupán ürügy volt Basescu számára, hogy megváljon tőlük. Kelemen Hunor úgy véli: a titkosszolgálatok élén legalább 4-5 hónapig tartó „ideiglenességi állapot” várható, mert Timofte, Fulga és Ardelean helyettesei már Basescu emberei. „Ezért az államfő várhatóan nem siet majd az új vezetők kinevezésével” – mondta Kelemen. A titkosszolgálatok vezetőit az elnök javaslatára a parlament nevezi ki. A lemondott három titkosszolgálati vezető még Ion Iliescu korábbi elnöktől kapta megbízatását. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Földrengés a hírszerzésnél. Lemondott a három legnagyobb titkosszolgálat vezetője. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A titkosszolgálatok vezetőinek lemondásával Románia eljutott a teljes káosz közvetlen közelébe. Az államelnöki hivatal közlése annyit elárul, hogy a hármak lemondását maga az államfő kérte. Az elnök most már eléggé konszolidáltnak érezhette hatalmát ahhoz, hogy lefejezze azokat a titkosszolgálatokat, amelyekkel hatalomra jutása után lepaktált, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. /Salamon Márton László: Hármat egy csapásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2006. július 28.
Tisztségében kell maradnia Radu Timofte és Gheorghe Fulga titkosszolgálati vezetőknek, akik a múlt héten mondtak le a Belügyminisztérium hírszerzési szolgálatának igazgatójával együtt – határozta el a parlament állandó bizottsága (ÁB). A parlament szakbizottsága azzal indokolta döntését, hogy a törvényes előírások szerint lemondásuk csak akkor válhat érvényessé, ha a parlament két háza együttes ülésen fogadja el azokat. Mivel véget ért már a parlamenti ülésszak a nyári vakáció miatt, leghamarabb csak az augusztus végére tervezett rendkívüli parlamenti ülésen vitathatják meg a honatyák a két titkosszolgálati vezető sorsát. Azonban az elnöki hivatal közleményéből kiderült, Traian Basescu elnöknek esze ágában sincs felülvizsgálni a Legfelső Védelmi Tanács /LVT/ döntését, és nem fog a két vezető helyére új igazgatókat javasolni. A Traian Basescu által elnökölt LVT/ tanács kidolgozott egy nemzetbiztonsági törvénycsomag-tervezetet. Ez a tervezet túlzott hatáskörökkel ruházná fel a titkos-szolgálatokat, emiatt pedig „rendőrállammá” válhat Románia. Ennek ellensúlyozására a miniszterelnök a nemzetbiztonságot szabályozó, saját törvénytervezettel állt elő. Eszerint a titkosszolgálatokat főleg a kormány és a parlament hatáskörébe rendelnék, ellentétben az LVT tervezetével, amely az elnöki hivatalt ruházná fel a titkosszolgálatok ellenőrzésének feladatával. Korábban az Egyesült Államok többször bírálta Romániát amiatt, hogy túl sok titkosszolgálatot – kilencet – működtet. /B. T.: Eldurvult a parlament és Basescu közötti háború. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2006. augusztus 2.
Nincs szükség többé a parlament összehívására Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója távozásának elfogadásához, közölte Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke, miután kézhez kapta Timofte lemondását. Korábban Timofte nem fogalmazott meg írásos lemondást, csupán levélben kérte felmentését tisztsége alól. Időközben a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság kihallgatta a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam eltűnése ügyében Gheorghe Fulgát, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatóját is. A SIE vezetője elmondta: már 2005-től távozni készül a hivatal éléről, „az egyik politikai párt nyomására”. /Gheorghe Fulgát is kihallgatták Hayssam-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
2006. augusztus 2.
Egyelőre Gheorghe Fulga marad a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója, döntött augusztus 1-jén a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság azt követően, hogy meghallgatta a korábban tisztségéből lemondó Fulgát. /Tisztségben maradhat Gheorghe Fulga. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2006. augusztus 3.
Az ellenzéki pártok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a soraikba esetleg bekerülő titkosszolgálati igazgatókkal kapcsolatban. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben Radu Timofte be kíván lépni, a párt vezetősége alaposan elemezni fogja az esetet. Cristian Diaconescu szenátor, a szociáldemokraták szóvivője, azt nyilatkozta, nem tárgyaltak Radu Timofte és Gheorghe Fulga bátorításáról a pártjukhoz való csatlakozásuk érdekében. Radu Timofte a szociáldemokraták részéről már töltött be tisztségeket: volt szenátor, védelmi bizottsági elnök és a SIE-t ellenőrző bizottság alelnöke. Gheorghe Fulga brassói szociáldemokrata képviselőként és Ion Iliescu elnöksége idején belpolitikai tanácsadóként szerepelt. /Timofte és Fulga az ellenzék várószobáiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2006. szeptember 21.
A parlament két háza szeptember 20-án együttes ülésen fogadta el Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Gheorghe Fulga, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőinek lemondását. A két hivatalvezető eredetileg július 20-án nyújtotta be lemondását, de a parlament akkor nem volt hajlandó tudomásul venni a döntést. Timofte kifejtette: lemondására az elnök bizalmatlansága miatt került sor. Fulga a lemondás okai közé sorolta a politikai szokásjogot is, amely szerint választások után, ha a hatalom átadására kerül sor, a szolgálatok vezetői általában lemondanak. A titkosszolgálatért felelős parlamenti bizottság alelnöke, Verestóy Attila szenátor bemutatta a testület jelentését. /Elfogadták Timofte és Fulga lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
2007. október 29.
A meghurcoltak máig nem kaptak sem elégtételt, sem kárpótlást, az egykori verőlegények pedig parlamenti képviselők vagy jól menő vállalkozók – hangzott el azon a kolozsvári találkozón, amelyen az 1987. november 15-i brassói zendülésre emlékeztek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem kara Oral History Intézete, valamint a Memoria Alapítvány kincses városi fiókja szervezésében. A zendülés két szereplője, Florin Postolachi – a brassói 1987. November 15-e Egyesület elnöke – és Dan Iacob elmondták: Romániában nincs politikai akarat arra, hogy a húsz évvel ezelőtti spontán lázadás utáni brutális megtorlás verőlegényeit, illetve a 61 elítélt munkás iratcsomóját összeállító ügyészeket és bírákat nevükön nevezzék. „Előfordult, hogy a nyilvánosság előtt kimondtuk az egyik szekus nevét, és háromévi rágalmazási per lett a következménye. Amíg az egykori, vadállatoknak sem nevezhető szekusok és pártaktivisták a parlament padsoraiban ülnek, vagy jól menő üzletemberek, addig nem is számíthatunk a társadalom megtisztulására. Ez van, ilyen országban élünk” – részletezte Florin Postolachi. Példaként említette: az őket egykor heteken át vallató szekus, Ristea Priboi a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője lett, és Adrian Nastase volt kormányfő egyik legközelebbi munkatársává vált, majd az elszámoltatás elől külföldön eltűnt. Dan Iacob hozzátette: „A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság birtokában semmilyen dokumentum nincs a brassói zendülésre vonatkozóan. ”1987. november 15-én Brassóban tízezrek tüntettek a Román Kommunista Párt székháza előtt. A munkások elindultak a pártszékház felé. Dél körül már harmincezres tömeg tüntetett. A tömeg rohammal bevette a pártszékházat, ahol –nemzetgyűlési választási nap lévén – soha nem látott finomságokkal gazdagon terített asztalokat találtak, ezen felbőszülve pedig Ceausescu-portrékat és pártzászlókat dobáltak ki az ablakon, és égettek el. „Egy alig tizennyolc éves munkatársunkat később velünk együtt azért ítéltek el, mert evett a főelvtársak kenyeréből, és megivott egy üveg Pepsit” – ecsetelte az embertelen időket Florin Postolachi. A kolozsvári megemlékezésen jelen volt az akkor egyetemi hallgató, Catalin Bia mérnök, valamint Leontin Iuhas mérnök, aki édesanyjával, Doina Cornea emberjogi harcossal néhány nappal a Brassóban történtek után nyilvánosan tiltakozott a brassói zendülés utáni tömeges letartóztatások és kínzások ellen. /Benkő Levente: A megtorlók köztünk élnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./; Előzmény: Ristea Priboi képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a ‘89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács február 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), 2001. febr. 14.
2009. január 12.
Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
